Borboly Csaba a Csíkszeredán csütörtökön tartott sajtótájékoztatója után az MTI-nek telefonon nyilatkozott. Elképzelése szerint a kódexet a megyei önkormányzat fogadja majd el, és az a megyeszabályzat mellékleteként épül be a megye jogrendjébe. Jónak tartaná azonban, hogy a dokumentumot a települési önkormányzatok és a megyében működő közintézmények is elfogadják.
A dokumentum a román és a magyar fél érzékenységeire is figyelve próbálná segíteni a két közösség békés együttélését a 85 százalékban magyarok lakta Hargita megyében. Az önkormányzati vezető szerint a feleknek kölcsönösen le kellene mondaniuk másik fél ingerléséről.
Az MTI kérdésére, hogy miről kellene lemondania a magyar közösségnek, példaként a címeres magyar zászló állandó lengetését említette. Megjegezte, furfangos ötlet magyar címert varrni a magyar zászlóra, és azzal érvelni, hogy ez nem Magyarország hivatalos jelképe.
A politikus értelmes kompromisszumnak tartaná, hogy a magyar zászlót csak ünnepi alkalmakkor használják - amiként ezt a törvény is szabályozza -, hogy ennek fejében szabadon használhassák a székely zászlót.
Borboly Csaba elmondta, hogy a kódex alapját képező tanulmányt a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézettől rendelnék meg. Az MTI kérdésére, hogy partner lesz-e mindehhez a megye román közössége, a tanácselnök biztató előjelekről számolt be. Elmondta, a kódex gondolatát a csütörtöki tanácsülésen a testület 28 magyar tagja mellett a három román tag is kedvezően fogadta.
Borboly Csaba szerint a Hargita megyei román közösséggel szemben mutatott jó példából azok a megyék is meríthetnének, amelyekben a magyarság él kisebbségben.